Egyre többet olvashatni arról, hogy a kézzel való írás elsőbbsége visszatérhet a billentyűzéssel szemben. Legalábbis az oktatásban, ahonnan előbb-utóbb kitilthatják az iskolások okostelefonjait és más digitális eszközeiket.

Beszélhetünk-e a kézírás reneszánszáról?

A kézírás reneszánszáról beszélni talán túlzás lenne, de tény, hogy a kézírás nem halt ki, és sokan nagyra értékelik a személyes és kreatív kifejezési formát. A kézírás története és fejlődése érdekes és gazdag téma, amely a reneszánsz időszakban is fontos szerepet játszott. A humanista írásmód hatással volt a nyomtatott betűk alakjára is, amelyeket Gutenberg találmánya tett lehetővé. A nyomtatott könyvek elterjedése nem vetett véget a kézírásnak, hanem új lehetőségeket nyitott meg a levélírás, a naplóírás, a versek és más műfajok számára. Ugyanez történt a digitális forradalom után, a személyi számítógépek és okostelefonok példátlan elterjedése után. A kézírás nem halt ki és kiderült, hogy több kommunikációs és adatrögzítő eszköznél.

Kutatások igazolják: a kézzel való írás jobban fejleszti a kognitív képességeket, mint a billentyűzés

A kézzel való írás és a billentyűzettel való írás hatását a tanulási folyamatra több kutatás is vizsgálta, és az eredmények azt mutatják, hogy

Például egy tanulmányban EEG (elektroencefalogram) segítségével mérték a 12 éves gyerekek és a fiatal felnőttek agyi aktivitását, amikor idegen szavakat írtak le kézzel, géppel vagy rajzoltak. A kutatók azt találták, hogy a kézzel való írás során az agy parietális és centrális területein szinkronizált aktivitás jelent meg a theta tartományban, ami fontos a memória és az új információk kódolása szempontjából. A rajzolás során hasonló aktivitási mintázatokat láttak, de az alfa/béta tartományban is deszinkronizált aktivitás volt megfigyelhető, ami arra utal, hogy a rajzolás és a kézzel való írás között vannak hasonlóságok, de kisebb különbségek is. A billentyűzettel való írás során viszont deszinkronizált aktivitást találtak a theta és az alfa tartományban, ami nem biztos, hogy összefügg a tanulással. A kutatók arra következtettek, hogy a kézzel való írás és a rajzolás során a mozgás és a kognitív erőfeszítés jobban lehetővé teszi az agynak az új információk rögzítését.

Egy másik tanulmányban N400 nevű eseményhez kötött potenciált használtak arra, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az íráseszköz a szavak tanulását. A résztvevőknek idegen szavakat kellett megtanulniuk papíron tollal, tableten digitális tollal vagy billentyűzeten gépelve. A kutatók azt találták, hogy azoknál, akik digitális vagy tintas tollal írtak, nagyobb volt az N400 priming hatása (azaz az idegen szó és az anyanyelvi szó közötti kapcsolat erőssége), mint azoknál, akik billentyűzetet használtak. Ez arra utal, hogy a tollal való írás jobban segíti az új szavak memorizálását.

A kutatások tehát azt mutatják, hogy a kézírás jobban fejleszti a kognitív képességeket, mint a billentyűzettel való írás. Ennek oka lehet, hogy a kézzel való írás során több érzékszervet és finomabb kézmozgást használunk, ami elősegíti az agyi folyamatokat. Ezért fontos lenne fenntartani ezt a tevékenységet az iskolai környezetben is.

Igaz-e, hogy svédországi kisiskolások csak kézzel írhatnak és nyomtatott könyveket olvashatnak?

Igaz-e, hogy kicsik és nagyok számra Svédországban kötelezővé teszik a kézírásos jegyzetelést az iskolai órákon?

Nos, a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert a svéd oktatási rendszer nem egységes, hanem sokféle lehetőséget kínál a tanulóknak és a tanároknak. A svéd oktatási törvény szerint a gyermekeknek legalább 10 évig kötelező iskolába járniuk, amikor betöltik a 6. életévüket. A svéd iskolákban a tanulók számítógépeket, táblagépeket és más digitális eszközöket használnak, de nem minden órán és nem minden tantárgyban. A svéd kormány és az oktatási szakértők azt vizsgálják, hogy a túlzott digitális tanulás hogyan befolyásolja a diákok alapkészségeit, mint például az olvasás és az írás.

A svéd iskolákban nincs általános szabály arra, hogy a tanulóknak kézzel vagy géppel kell-e írniuk. A tanárok dönthetik el, hogy milyen módszert alkalmaznak az írásoktatásban. Néhány iskola hangsúlyt fektet a kézírás gyakorlására, mások inkább a billentyűzet használatát részesítik előnyben. A svéd oktatási miniszter, Lotta Edholm azt mondta, hogy a svéd diákoknak több tankönyvre van szükségük, és fontosnak tartja a fizikai könyvek használatát a tanulásban. A kormány azt is tervezi, hogy megszünteti a digitális eszközök kötelező használatát az óvodákban, és teljesen lemond a digitális tanulásról a 6 évesnél fiatalabb gyermekek számára.

Összefoglalva tehát nem igaz, hogy Svédországban csak kézzel írhatnak a kisiskolások, de nem igaz az sem, hogy mindenhol billentyűzet használatával kellene írniuk. A svéd oktatási rendszer sokféle lehetőséget biztosít a tanulóknak és a tanároknak, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb módszert. A legtöbb intézetben megengedett a hordozható digitális eszközök használata. 

Kitilthatják-e az okostelefonokat a magyar iskolákból?

Az Index szerint a magyar belügyminisztérium egy rendeletmódosítást tervez, amely lehetővé tenné az iskolák számára, hogy megtiltsák az okostelefonok használatát az órákon és a szünetekben is.

A rendeletmódosítás indoklása szerint az okostelefonok zavarják a tanulási folyamatot, veszélyeztetik a diákok egészségét és biztonságát, valamint növelik a zaklatás és a bántalmazás kockázatát. A rendeletmódosítás ellen tiltakoznak a diákok, a tanárok és a szülők is, akik szerint az okostelefonok hasznosak lehetnek az oktatásban, a kommunikációban és a szabadidő eltöltésében.

A cikk bemutatja, hogy más országokban hogyan kezelik az okostelefonok kérdését az iskolákban. Például Franciaországban teljes tilalom van érvényben, míg Finnországban engedélyezett az okostelefonok használata.

Mi lenne a legjobb megoldás Magyarországon: egy általános tilalom, egy rugalmas szabályozás vagy egy iskolánkénti döntés?

 Alberd Yollaka összefoglalója

Blogposztunk illusztrációit mesterséges intelligencia generálta.